ÉLETMÓDVÁLTÁS – hosszú távú befektetés, azonnali elégedettségérzettel

Az, hogy mekkora mákom volt, hogy megkaptam a mostani állásomat, az majd egy másik történet része lesz. A munka mellett a másik fontos dolog, amit szerettem volna rendben tudni, az az egészségem, a mozgás és az életmódváltás. Itt Párizsban könnyű elhízni, a jó kis pékségek ontják magukból a jobbnál jobb péksüteményeket, baguette-eket, s míg nem volt munkám, majdnem minden nap azt reggeliztem, ebédre meg benyomtam egy szép nagy pizzát, és aludtam rá egyet. 🙂

Ahogy a céghez kerültem, már az első héten kisült, hogy itt bizony vannak testtudatos emberek, akiknek fontos a mozgás és az egészségük. Mondták is, hogy mennek edzeni ebédidőben, tartsak velük. Kapva kaptam az alkalmon, végre tehetek valamit magamért ezen a téren is, hiszen jócskán volt elmaradásom. (Már érlelődött a gondolat, hogy keresek egy edzőtermet munka utánra, de ez a lehetőség sokkal jobban felvillanyozott, mert nem tudtam olyan könnyen kibújni alóla, mint munka után, amikor rohanni kell haza főzni, Lotfi elé menni, fáradt vagyok, egyedül vagyok stb., szóval mindig van jobb dolgom.)

Így hát körülbelül két hete elkezdtem megint sportolni (mióta megvettem a bringámat, amire már régóta vágytam). Minden nap nagyjából 45 perc biciklizés es 1 óra edzés a kollegákkal a parkban, a levegőn; kis futás es jó sok erősítés, erőnléti gyakorlat, plank, fekvőtámasz, felülés.

Adottságok

A park kiváló terepet kínál mindenféle mozgásnak. Van itt teniszpálya, úgy hallottam, nem messze még lovagolni is lehet, van futópálya, és ami a legérdekesebb, kihelyezett szabadtéri edzőgépek, amelyeket ingyenesen lehet használatba venni, fekvőpadok, felsőtest erősítők, mászókák (felnőtteknek), és még megannyi dolog, aminek a nevét sem tudom. 🙂  (a cikkben találsz néhány szemléltető fotót ezekről)

Így egy óra alatt, ebédszünetben, munkaidőben, remek köredzést lehet csinálni, kis futás, alsó- és felsőtest erősítés. A motivációt pedig a csapat adja. A gépek mellett a fekvőtámaszok, plankolás, felugrások remekül kiegészítik az edzést, múltkor ugrókötelet is vittem magammal, ha nem bírom az iramot a fiúkkal (egyedüli lány vagyok a csapatban, de igyekszem úgy nyomatni, hogy ez ne látszódjon, kivéve a felfelé húzódzkodásokat, mert az nem nagyon megy még, olyankor mást csinálok. 🙂

Ami a legnehezebb

Ami a legnehezebb volt az egészben: elkezdeni a sportot és rugdosni magamat, hogy ne adjam fel és csináljam minden nap, ha esik, ha fúj (szó szerint, néha farkasordító hideg volt a reggeli bicózásnál, mikor a szél folyton szembefújt és visszalökött, néha meg kánikula a délbeni edzésnél). De mondogattam magamnak, hogy csinálni kell, ez nem is kérdés.

Szerintem, ha nincsenek a kollégák (2-5 plusz fő alkalmanként), akkor talán még így is feladtam volna elég hamar – elég unalmas egyedül, nem köt le annyira a futkorászás meg a fekvőtámaszok. De így mindig van egy coach a csapatban, aki mondja a gyakorlatokat és számol ; így jól működik a rendszer, van motiváció, ritmus és lendület. 🙂

Az első eredmények

Nos nem, nem olvadt le rólam nagy hirtelenjében 5 kiló, és nem lettem Victoria’s Secret fehérnemű modell sem. 🙂

Amit viszont észrevettem magamon, és nagyon tanulságos :

Az izmaim elkezdtek tónusosabbak lenni, mintha látnék bizonyos körvonalakat kirajzolódni körülöttük, és újra látom a derekamat is, nem pedig csak az úszógumit körülötte.

Tart a hasizmom. Nem tudom jobban leírni, de megint tudom tartani magam a derekammal és a hasizmommal is, feszesen, nem plöttyedek és folyok mindenfelé hastájékon, lett tartásom, mintha automatikusan mindig magától be lenne húzva; ennek eredményeként nem szorít már úgy a nadrágom sem.

A lábamon es a fenekemen olyan betonkemény izmok vannak, hogy befeszítenem sem kell nagyon őket, hogy kirajzolódjanak, kenyeret lehetne szeletelni rajtuk (mondjuk ez nem az egy hét edzés eredménye, némileg adottság is, még kamaszkoromból maradt meg a vándortáboroknak és a sok nyüzsgésnek köszönhetően); alapjában véve alsó testtájon elég nagyon izmos vagyok, csak sajnos ez kicsit kötött izomzat, meg kéne jobban nyújtani őket, mert rövidek.

Ugyan sokat még nem tudok futni vagy biciklizni egyhuzamban, de már kapok levegőt legalább, és a lépcsőn felfelé sem zihálok annyira, hogy Darth Vader is megirigyelhetné. 🙂

És ami plusz, hogy frissebb vagyok az ebédszüneti edzés után, viszont nem vagyok éhes; elég egy saláta ebédre (megjegyzem, előtte előfordult, hogy két doboz tésztát belapátoltam ebédre, mert éhes voltam).

Amire figyelni kell

Egy dologra kell nagyon figyelni az elején, nem túlhajtani magunkat, nehogy megsérüljünk. Azon kívül nem is az számít, széjjelhajtjuk-e magunkat (az nem is tartható hosszútávon), hanem a rendszeresség. Inkább többször, rendszeresen, mint ritkán, nagyon erőteljesen. És átmozgatva az egész testet.

Számomra volt még egy tanulság: nem szabad felcserélni a sorrendet. Mikor rúdtánc fitnesseztem, elkövettem azt a hibát, hogy 90 kilósan vágtam neki. A tanáraim azt mondták, nem gond, hiszen az erősítés is fogyaszt, de azért nem teljesen az lett az eredmény, amit szerettem volna.

Jó volt, megizmosodtam, de mivel túl nagy tömeget kellett emelgetnem és forgatnom, sérülékenyebb voltam, emellett pedig nagyon nagy izmaim nőttek, és a fogyás kevésbé volt látványos, inkább erősödtem, kész bodybuilder vállizomzatom nőtt, nagy bicepszekkel (hiszen a rúdon fejjel lefelé lógtam és tartottam magam).

Ma már azt gondolom, nagy testsúllyal jobb kardiózni előbb, hogy lemenjen némi súlyfelesleg, és aztán kell nekiállni erősíteni. És ilyenkor a saját testsúlyos edzések a legjobbak.

Kifogások – majd holnap

Kifogást mindig lehetne találni. Hogy ma reggel nagyon fúj a szél (mostanában elég hideg volt itt reggel, könnyű megfázni), vagy délben nagyon hideg van, esetleg fáradt vagyok, álmos, éhes, rajtam van a világfájdalom, semmihez nincs kedvem, pláne edzeni, vagy csak fáj itt meg ott, stb. (Itt jegyezném meg, hogy csütörtökön már a 4. edzésnap volt a héten, és az izmaim teljesen kivoltak, úgy járkáltam másnap, mint a beolajozatlan terminátor, birodalmi lépegető 🙂 ).

Kifogást mindig lehetne találni. Csak nem érdemes. Így is túl sok időt vesztettem, magammal szúrok ki, ha nem mozgok. Talán nem most fogom megérezni (bár már most is fáj a térdem, és a csípőm is egy ideje hasogat már), majd később, ha nem tudok szaladni a gyerekem után vagy utazáskor gyalogolnom kell valahova, felmászni egy kilátóba mondjuk.

Egyszóval szar érzés, ha már az elsőre is zihálva mész, ha nehézséget okoz, mikor futnod kell a busz után, ha érzed, hogy egy rossz mozdulattal be tudod csípni a nyakadat, ha még a puszta létezés is komoly energiát igényel, és főleg ha látod, hogy mások tesznek magukért, te meg csak ülsz és internetezel ebédszünetben, míg a többiek futnak a parkban, a napsütésben. Pedig lenne alkalmad, lehetőséged, hiszen minden adva van: a jó környezet, a motiváló kollégák, az idő, és még pénzbe sem kerül. Csak az a fránya elhatározás legyen meg, hogy nekiindulj, és ne azt mondd mindig, ’Majd holnap’.

Kifogást akarsz? Majd holnap… 🙂

Kigondolni mindent és megváltoztatni a szokásokat

Igen, tudom, nagyon nehéz elkezdeni és csinálni – nekem is az volt. 20 (na jó, 25) kilónyi felesleget cipelek magamon minden nap, a BMI alapján a túlsúlyos kategóriába tartozom, és nem az alsó határnál sajnos. Csak eloszlik rajtam és kevésbé látszik. De én látom, a fotókon, mikor mások mellettem állnak, mikor nem találok ruhát, és amit találok, az is rövid, mert felveszi a súlyom. És érzem a túlsúlyt magamon, minden mozdulatnál.

És főleg azért is nehéz, mert mindent előre ki kell gondolni: kaját, edzőcuccot, összekészíteni, úgy vásárolni, böngészni a termékek címkéit az üzletben, hogy melyik hizlal kevésbé, időt szánni rá az elején, utána valószínűleg majd rutinná válik. De kezdetben nagyon fárasztó és időigényes ez is.

Emellett le kell cserélni a rossz szokásokat, a nasit almára, müzliszeletre. Van egy nagyon jó termék a franciáknál, egy összekészített doboz, saláta öntettel és gabonapálcikával, és egy pici sütivel. Teljesen fogyókúrás és nagyon finom. Az elején korgott a gyomrom, de mostanra rászoktam, sport után nem is kívánok többet legtöbbször.

Még többet kellene innom, azzal meg nem állok jól, meg a reggeli banánt lecserélni proteinporra. Emellett a vacsorával is kéne még kezdenem valamit (az este a legveszélyesebb), hogy ne legyek este éhes. Szerintem bent fogok vacsorázni és otthon már csak főzöm, de nem eszem, inkább másnap viszek belőle magammal ebédre – ezt a megoldást találtam ki.

A legfontosabb…

A legfontosabb dolog: tudni, hogy ezt meg kell csinálni, nem hagyni időt kételkedni, mert az elme nagyon okos, elkezdi tolni a kifogásokat, abból nincs hiány, míg teljesen elbátortalanít és visszaülünk a székünkre a gép elé internetezni. Ahogy ’elüti’ az óra a 11:55-öt, rögtön elindulok átöltözni, időt sem hagyok a gondolkodásra.

Ha nekiindulsz, mert nem hagysz időt a kifogásokra, ha már ott vagy, akkor az első alkalmak után – mert az első alkalmak, be kell valljam, valóban nehezek, nehéz minden lépés, lélegzetvétel, de nem szabad feladni – szóval az első pár alakom után már elkezded élvezni, mert jó érzés tenni magunkért és az egészségünkért.

És ma már, ha kérdezik, megyek-e edzeni délben, azt mondom, naná 🙂 és biztatok másokat is, hátha csatlakoznának, csak egy kis lökés hiányzik nekik.

A változás 🙂

Lotfi aranyos volt, mikor elkezdtem edzeni, és mutogattam neki az újdonsült ‘hatalmas’ izmaimat (elég vicces látvány lehettem, ahogy bőszen feszítettem neki az egyhetes eredményeimet. 🙂 Azt kérdezte tőlem, hogy de azért ugye nem fogok nagyon megváltozni? (hát, ez igencsak jól esett, mert visszaigazolta, hogy így is jó vagyok neki 🙂 )

Mondtam neki, hogy nem, csak egészségesebb, remélhetőleg vékonyabb és izmosabb leszek, és több lesz az energiám is. 🙂  Az egyik nap aztán ő is gyalog ment a vonathoz, mert ki akarta próbálni magát. 🙂

Szóval elkezdeni, nem feladni, és nincs kifogás! 🙂 Érdemes csapatban nekiveselkedni, hogy ne tudjunk elbátortalanodni, legyen húzóerő. 🙂 És azt se feledjük el, hogy nem szabad azonnali eredményt várni, az életmódváltás nem pár hetes történet. Viszont megéri! Teljesebb életet élhetünk, és tehetünk valami jót magunkért. Hosszú távú befektetés, de azonnal kamatozó elégedettségérzettel… 🙂