A Betegségek Üzenete – 1. rész
Lelkünk a betegségekkel üzen
Egy Buddhista mondás szerint:
A Betegség jó barát, aki figyelmeztet arra, hogy letértünk helyes útról, s a betegség addig van jelen az életünkben, míg helyes önvizsgálat során megértjük a leckét, változunk, változtatunk s ezáltal a harmónia újra helyre áll életünkben, egészségünkben.
A testünk sosem beteg vagy egészséges, a testben az aktuális tudati információk mutatkoznak, fejeződnek ki. Mindenkor egy megfelelő információ kifejezése, illetve egy megfelelő kép összesűrűsödése. A testben a tudat információi képződnek le, s válnak ezáltal láthatóvá.
A betegség üzenete: letértünk a harmónia útjáról; más szemszögből nézve a betegség útja: ennek az egyensúlynak a helyreállítása.
A harmónia zavara azonban az ember tudatában, az információk szintjén áll fenn, s a testben mutatkozik meg. A testünk ily módon, egy megjelenítési vagy megvalósítási szint, a tudatban lejátszódó folyamatokat és változásokat tükrözi.
Az ily módon a test csak egy megjelenítési, vagy megvalósítási szint, amely a tudatban lejátszódó folyamatokat és változásokat tükrözi, az anyagi világ egyfajta színpad, amelyen keresztül formát öltenek, a lelkünkben zajló dó elnyomott érzelmek így kérnek segítséget hogy foglalkozzunk velük.
A test működése azoktól az információktól függ, amelyeknek kiindulópontja az emberi tudat. A legkülönbözőbb testműködések harmonikus összjátéka során jön létre azután az a minta, amelyet egészségnek nevezünk. Így a test nem más, mint az a színpad, amelyen keresztül az ember tudatát irányító érzelmek jelennek meg, amikor egy ember tudati világa kizökken egyensúlyából, az eseti tünetekben lesz látható és átélhető kézzel fogható a számára. A belső egyensúly elvesztése a testben tünetként manifesztálódik. Minél jobban nem értjük, illetve nem foglalkozunk vele annál keményebb üzeneteket kapunk.
Sokféle tünet, tünet csoport létezik mindegyik ugyanazt a történést fejezi ki; azt, amit betegségnek nevezünk, s ami mindig is az emberi tudatban játszódik le. Tudat nélkül a test nem élhet s így „beteg” sem lehet.
Amikor valakinek valamilyen tünet manifesztálódik a testében, az magára vonja az illető figyelmét, s ezzel megszakítja addigi életútja folyamatosságát, keresővé teszi. Keresővé aki, válaszokat akar, és változásokat betegségében, tüneteiben, azonban csak akkor kapjuk meg a gyógyulást ha :
- önelemzésünket elvégezzük,
- megértésre teszünk szert,
- a külső-belső változtatást véghez visszük.
Foglaljuk össze még egyszer: a betegség olyan emberi állapot, amely arra utal, hogy az érintett személy tudatában valami nincs rendben, illetve nincs harmónia a külső és a belső között. A tünet jelzés. Jelzés amely magára irányítja figyelmünket, érdeklődésünket, energiáinkat, s kérdésessé teszi testünk-lelkünk addigi egyensúlyát. A tünetre oda kell figyelnünk – akár akarunk, akár nem. Sok esetben zavarként érzékeljük, s leginkább egy a célunk: megszabadulni ettől a zavaró valamitől – s ezzel kezdetét veszi a tünet elleni küzdelem. Ez a küzdelem azonban maga a foglalkozás, keresés így a tünet mindig eléri, hogy foglalkozzunk vele. A tudatosság hiánya tünetet teremt a testünkben s ez addig van így amíg a harmónia újra meg nem jelenik bennünk.
