Hogyan fejlesztheted az intelligenciádat?
A múlt héten láttam egy TED videót melyben arról volt szó, hogy a játékok hogyan teszik a gyerekeket okosabbá. Ebben a videóban utaltak egy előadásra/cikkre, ami arról szól, hogy milyen különböző módjai vannak annak, hogy hogyan maximalizáljuk kognitív képességeinket és növeljük az intelligenciánkat.
Utánaolvastam a témának, s ennek az eredményét szeretném most megosztani veled az alábbiakban.
Az intelligencia
Mielőtt azonban belemerülnénk ebbe a témába, tegyünk egy kis kitekintést az intelligencia fogalmára:
Gondolj bele egy pillanatra – Te milyen embereket tartasz okosnak, intelligensnek? Kik ezek az emberek, akiket ismersz, és miből gondolod, hogy ők okosak? (Azaz Te mit értesz intelligencia alatt?) Ha végiggondoltad, olvass tovább…
Az egyik szellemes meghatározás szerint az intelligencia az, amit az intelligenciatesztek mérnek. Kicsit komolyabbra fordítva a szót, az intelligencia az értelmi képességet jelenti, azaz, hogy mennyire értelmes valaki. Vagy másképp fogalmazva, kicsit jobban kifejtve: az intelligencia a problémamegoldásra irányuló szellemi képességek összessége, melynek részét képezi a gondolkodás gyorsasága, az információk elemzése és feldolgozására, az összefüggések átlátására és a következtetésekre való képességek, a memória, az általános ismeretek, stb.
A tudományban (természetesen?) többféle csoportosítása is létezik az intelligenciának. Van olyan megközelítés, melyben 9 féle intelligenciát különböztetnek meg. Mi most egy egyszerűbb (Raymond Cattell által megalkotott) csoportosításnál maradva kétféle intelligenciát különböztessünk meg, a kristályos (crystallized) és a folyékony (fluid) intelligenciát.
A kristályos intelligencia a tanulmányok és élettapasztalatok során elsajátított tudást és ennek alkalmazását jelenti. Ide tartozik a meglévő tapasztalatokon vagy ismert eljárásokon alapuló következtetési képesség is. Ez az intelligencia tényeken és tapasztalatokon alapul.
A folyékony intelligencia az új információkkal vagy módszerekkel kapcsolatos fogalomalkotást, elemzést, következtetést és problémamegoldást jelenti. Ez tehát az új dolgok megismerésének, megtanulásának és alkalmazásának képessége. A folyékony intelligenciával vagyunk képesek önállóan és absztrakt módon gondolkodni, és megoldani a problémákat. Ez a képesség független a megtanult tényektől és a tapasztalattól.
Hogyan fejlesszük az intelligenciát?
Most, hogy ezzel a kitérővel felvérteztük magunkat néhány fogalommal az intelligencia kapcsán, lássuk hát Andrea Kuszewski szerint milyen különböző módjai vannak annak, hogy hogyan maximalizáljuk a kognitív (megismerő, gondolkodáson alapuló) képességeinket és növeljük az intelligenciánkat.
A kristályos intelligenciát a definíció alapján egyszerű növelni: új dolgok memorizálásával, megtanulásával, vagy épp új tapasztalatok szerzésével növelhetjük tudásunkat. De vajon tudjuk-e fejleszteni a folyékony intelligenciánkat, azaz a képességünket az önálló gondolkodásra, a helyes következtetések levonására és a problémamegoldásra? És ha igen, hogyan?
Az Andrea Kuszewski által hivatkozott tanulmányok alapján a folyékony intelligencia fejleszthető, sőt minél többet gyakorolsz, annál jobban fejlődik.
A kutatásból az is kiderült, hogy bárki képes fejleszteni kognitív képességeit, függetlenül attól, hogy milyen szintről indult.
A gondolkodó képességek fejlesztésének öt kulcsfontosságú alapelve van:
1. Keresd az újdonságokat
Nem csoda, hogy a zsenik, mint például Einstein, számos területen is igazán képzettek voltak, hiszen ők állandóan keresték az új lehetőségeket, az új tevékenységeket és bővítették érdeklődési körüket. Ez a fajta nyitottság, a nyitottság az új tapasztalatokra, az új dolgokra – ami jellemző a zsenikre – nagyon fontos.
Azok az emberek, akik nyitottak és folyamatosan új információkat keresnek, új tevékenységekben vesznek részt és új dolgokat tanulnak, rengeteg új dologgal találkoznak és minden ilyen alkalommal az agyukban új kapcsolat jön létre vagy erősödik meg az idegsejtek között – azaz tulajdonképpen tanulási folyamat valósul meg. Ha rendszeresen új dolgoknak teszed ki magad, az agyad létrehozza és megerősíti ezeket a kapcsolatokat és felkészül arra is, hogy a tanulás egy alapvető és könnyű folyamat legyen. Az újdonság hatására az agy dopamint is termel, mely a motivációt is növeli.
Keresd tehát az új lehetőségeket, vegyél részt új dolgokban és fejleszd gondolkodásodat.
2. Keresd a kihívásokat
A második fontos szempont, hogy állítsd kihívások elé magad. Vannak olyan irányzatok, melyek azt mondják, hogy elmefejlesztő játékokkal nagyon jól lehet fejleszteni az elmét, s ezáltal válhatsz okosabbá. Andrea Kuszewski szerint az egyes elmefejlesztő játékok önmagukban nem tesznek okosabbá, csak sokkal gyakorlottabbá válsz az adott játékban. Természetesen van hasznuk ezeknek a játékoknak, de ez rövidebb életű haszon, mint azt gondolnánk, s nem a játék “elmefejlesztő” jellegéből fakad, hanem a játék kihívás-szintjétől.
A lényeg ugyanis abban van, hogy amíg új a játék (vagy a feladat), addig kihívás elé állít téged, komoly gondolkodási aktivitást kell kifejtened, hogy sikereket érj el benne. Ha már elég magas szinten elsajátítottad a feladatot, akkor kevesebb energiát kell befektetned, hogy megold a helyzetet, s ilyenkor csökken az agyi aktivitás is, hisz már korábban elsajátított sémák alapján sikerül megnyerni a játékot, megoldani a feladatot. Ilyenkor a gondolkodó képességeid már nem fejlődnek (olyan mértékben) tovább, ezért ha szeretnéd az elmédet továbbfejleszteni, (vagy legalábbis frissen tartani,) tovább kell lépned egy újabb játékra, egy újabb cselekvésre, hisz az eddigi téma már nem jelent kihívást számodra.
3. Gondolkodj kreatívan
Ez a kreatív gondolkodás azonban nem egyenlő a “jobb agyféltekés” gondolkodással. Valójában ez az agy mindkét féltekéjének bevonását igényli, azaz, hogy képes legyél minél szélesebb spektrumon, minél több területen alkalmazni gondolkodó képességedet, különböző nézőpontokat felhasználva, távoli összefüggéseket észrevéve, eredeti, új ötleteket létrehozva.
Használj tehát különböző gondolkodási megközelítéseket – elméletit, elvontat és gyakorlatit, elemzőt és álmodozót egyaránt. Légy nyitott új nézőpontok, sémák, módszerek alkalmazására és használd őket.
4. Válaszd a nehezebb utat
Az izmokhoz hasonlóan az elmének is gyakorlásra van szüksége, hogy “jó kondiban” maradjon. Manapság rengeteg technológiai vívmány könnyíti meg, teszi kényelmesebbé az életünket. Leveszik az agyunkról a feladatmegoldás “terhét”, hogy helyettünk oldanak meg dolgokat. De ha abbahagyod a problémamegoldó, a logikai, a térbeli érzékelő, a gondolkodó képességeid használatát, akkor hogyan várhatod el, hogy az elméd kiváló formában maradjon, s akár még fejlődjön is?
A tipikus példák az ilyen kényelmi szolgáltatásokra az útvonaltervező, a helyesírás-ellenőrző, a fordítóprogramok, számológépek és internetes kalkulátorok. Természetesen van, hogy a indokolt és szükséges lehet a technológia használata, de ha megtanulsz nemet mondani ezekre a szolgáltatásokra (amikor teheted, amikor van időd és energiád), akkor edzésben tarthatod az elméd, sőt még fejlesztheted is problémamegoldó képességedet.
5. Kapcsolatépítés, kapcsolattartás
Ha új emberekkel találkozol és beszélgetsz, – különösen, ha ezek az emberek a közvetlen környezeteden vagy szakterületeden kívül esnek – ezen beszélgetések rengeteg újdonságot hozhatnak az életedbe: új ötleteket, új megközelítéseket, új szemléletmódokat, új lehetőségeket. Az ilyen találkozások saját ötleteidhez is rengeteg új gondolatot és inspirációt hozhatnak, s persze tanuláshoz és kognitív képességeid fejlődéséhez is vezethet. (Hogy a találkozók szociális és érzelmi előnyeiről most ne is beszéljünk.)
Következtetések
A testépítéshez hasonlóan az intelligencia fejlesztéséhez is kell a kihívás, mely sokszor egyfajta kényelmetlenség (diszkomfort) érzetben jelenik meg. Ki kell lépni a komfortzónából, keresni az újdonságokat, a kihívást jelentő feladatokat és rendszeresen edzeni elménket.
A folyékony intelligencia fejlesztése egyébként a kristályos intelligenciára is visszahat, hiszen edzettebb folyékony intelligenciával gyorsabban, több tudást tudunk felszedni kristályos intelligenciánkba.
Ha csak a fenti tanácsok némelyikét alkalmazod, már az is remek eredményekhez vezethet gondolkodásod fejlesztésében, de ha igazán szeretnéd kognitív képességeidet kihasználni, érdemes mind az öt alapelvet beépíteni az életedbe, s ezek mentén élni az életed! Sok sikert kívánok hozzá!
Források:
http://www.ted.com/talks/gabe_zichermann_how_games_make_kids_smarter
https://en.wikipedia.org/wiki/Fluid_and_crystallized_intelligence
