ÉLETMÓDVÁLTÁS sztori – 3. rész – étrend
A cikk előző részeit IDE és IDE kattintva olvashatod el.
Táplálkozás
A másik fontos pillér az evés. Mindenhol leírják, hogy 70-80%-ban az számít, mit veszünk magunkhoz táplálékként, az edzés csak 20-30%-ban a sikeres életmódváltás és a fogyás kulcsa (de azért szintén nagyon fontos az állóképességünk érdekében, hiszen az magában, hogy jó minőségű és nem hizlaló dolgokat eszik az ember, még nem jelenti azt, hogy le tud futni 3 kilométert vagy fel tud menni lift nélkül a negyedikre zihálás nélkül, és azt sem, hogy hirtelen izmai nőnek majd).
Az edzés tehát kismértékben sem helyettesíti a megfelelő táplálkozást.
Tudjátok, én azóta nem eszem szemetet, mióta tudom, mennyi idő ledolgozni. És sok mindent nem eszem azóta sem, mióta tudom, hogy valóban helytálló az az állítás, hogy nem minden az, aminek látszik.
Fél óra jó ütemű futással 200-250 kalória égethető el, ugyanennyit égethetsz az ellipszistrénerrel is kb. 30 perc alatt.
A biciklizés is hatékonynak tűnik, mégsem az, mivel a felsőtestet nem igazán mozgatja át, ráadásul lejtőkön csalni is lehet, ugye, ha a szabadban teker az ember, így én ezt nem javaslom annyira. De bele lehet kombinálni az edzésbe, hogy legyen némi változatosság.
Szembeállítva ezeket az értékeket pl. 1 liter gyümölcslével, már kárba is ment az egész edzésünk (legyen akár 100%-os narancslé), hiába tűnik egészségesnek, vagy pl. 5 darab müzliszelettel, amit napközben elmajszolgatunk (vagy egy tál átlagos reggeli müzlivel), vagy akár 2-3 szelet kenyérrel, 2-3 banánnal (mégha gyümölcs is, a banán hizlal, mondjuk azt meg kell hagyni, hogy kevésbé káros, mintha hamburgert eszünk, mivel lassabban felbomló szénhidrát, s így később leszünk éhesek). De nem dobálózom kalóriaértékekkel meg szénhidrát és cukor adatokkal, sem személyi edző nem vagyok, sem dietetikus (csak egy érdeklődő átlagember). Viszont utánaolvasok a dolgoknak a neten, az élelmiszerek címkéin, és bizony érnek meglepetések. Napi 30-40 gr cukor az, amit fel tud dolgozni a szervezetünk egészségromlás nélkül.
Nyilván mindenkinek más a teste, de egy átlagos embernek kb. 2000-2500 kalóriát kellene max. elfogyasztania egy nap folyamán (ez a napi tápanyagszükséglet, kb. a normál léthez szükséges, átlagos mozgásmennyiséggel, ülő munkával), amelynek ideális esetben 40%-a szénhidrát, kb. 25%-a fehérje és 35%-a zsír (ezek az energiaforrásaink). Ha fogyni is szeretnénk, nyilván többet kell elégetnünk, mint amennyit beviszünk, ez logikus. Kb. 1500 kaloriával már egész jól lehet fogyni, és meg aludni és gondolkodni is tud az ember (ez grammban 150 g ch, 94 g fehérje, 58 g zsír, mivel 1 g szénhidrát= 4 kalória, 1 g fehérje= 4 kalória, 1 g zsír= 9 kalória).
Kis színesként megjegyzem azért, hogy persze magában a kalória nem sokat jelent, nézni kell a táplálékunk kiegyensúlyozott összetételét is. Olyan ez, mint mikor megkérdezik tőled: és hány kilót fogytál? Hát, 3-t (nem sok), de nem az számít, mert az mind zsírból ment le, nem vízből és izom jött a helyére. A kalória is ilyen, egyél napi 1500-at, de tápláló összeállításban, jó magvakkal, rostokkal, friss zöldséggel, gyümölccsel, fehérjékkel.
A kalória értéket azért kell számolni, mert nem lehet semmit korlátlan mennyiségben enni, mindenkinek a saját szervezetétől függ, hogy mi fogyaszt. Ki kell tapasztalni, és nem szabad egyoldalúan táplálkozni (lásd csodadiéták, amelyekkel garantált a gyors fogyás, csak éppen ártasz vele az egészségednek), mert még ha rövid távon fogyaszt is, hosszabb távon visszafordíthatatlan károsodást szenved a szervezeted (pl. pajzsmirigy, mellékvese, hasnyálmirigy, vese stb…) ami bizony az évek alatt már az alacsony kalória értek mellett is hízást okoz (ezt nagyon jól igazolhatják a pajzsmirigy alulműködésben szenvedők).
http://www.ehezesmentes-karcsusag-szafival-blog.hu/
http://fittkonyhatunder.hu/
A fent leírtak miatt az életmódváltás elején szembekerülünk egy nehézséggel: bizony le kell ülni és tervezni, vége az impulzus vásárlásoknak; időt kell rá szánni és szétnézni a boltban, cikkeket olvasgatni a neten (hogy átálljon az agyunk), recepteket gyűjteni, alapanyagok után kutatni.
Mióta elhatároztam magamat, én bizony azóta olvasok, olvasok, minden nap, recepteket gyűjtök és alapanyagok után kutatok, webshopokban vagy éppen a boltban korzózva, olvasgatva a cimkéket, szagolgatva a zöldségeket (én, aki előtte soha 🙂 ). De megéri, mert az egészség fontos, és ma van holnap. Kutya nehéz elkezdeni, átállni, csinálni, de ez is csak megszokás kérdése, rossz a beidegződés, de lehet változtatni rajta.
És tudjátok mióta utánanézek ezeknek a dolgoknak, mint már említettem, érnek meglepetések.
Ami diabetikus termék, tehát alig van benne cukor, az viszont gazdag szénhidrátban, tele van gluténnal. Ami gluténban szegény, azt meg gyakran agyoncukrozzák, így a fagyi visszanyal.
A gluténmentes lisztek, kekszek is tele lehetnek/vannak szénhidráttal, figyelni kell rájuk, hasonlóan a diabetikus fajtákra.
Ami bio, az sem mindig jó, mert hiába származik ellenőrzött bio helyről, ha tele van cukorral és szénhidráttal. De az is előfordul, hogy teljesen alapvető dolgokat (pl. zabkorpa) csillagászati áron adnak el bioként, mert ráraknak egy divatos címkét és ráírják, hogy bio.
És amire rá van írva, hogy ‘fitness’, na hát az sem mindig fogyókúrás, meglepő módon. Szóval ne dőljünk be neki. Épp ma néztem meg a diétás reggeli kekszemet, 4 kis darabban van kb. 200 kalória és 15 grammnyi cukor – remek, mi? 🙂 Tekintve, hogy kb. 30-40 gramm lenne a maximális, a fene se gondolta volna. Mondjuk inkább azt, hogy diétásabb, mint a többi, de fogyni nem fogunk tőle.
Ez kábé olyan, mint amikor csináltam a 90 napos diétát, zabáltam a salátát két pofára, és raktam rá jó kis édeskés öntetet. Adtam a sz**nak egy pofont. Na, ilyenek olykor a fitness dolgok is, müzliszeletek.
Ugyanez vonatkozik a nullás joghurtokra, 0% zsírtartalom vagy csökkentett zsírtartalom, de alig van gyümölcs benne, helyette van benne fincsi cukor, tartósítószer meg nyami ízfokozó.
Na, ezektől nem fogunk fogyni vagy egészségesen élni. Max. egészségesebben, drágábbért.
Attól fogunk fogyni, ha jó minőségű és megfelelő (nem mértéktelen) mennyiségű friss alapanyagokat használunk, amelyek cukorban és szénhidrátban viszonylag szegények. Szívás, belátom, de ez van. Szívás, mert mindenhol csak a cukros szarokat árulják, és szívás, mert már rég megszoktuk, hogy ezeket tömjük magunkba, függőek vagyunk. Én is az vagyok. Ezt onnan tudom, hogy mióta változtattam, nemcsak hogy változott a testem, de ennek tetejében még jobban érzem az ízeket is, azt is, ha valami agyon van cukrozva, előtte ez nem volt jellemző. (Múltkor pl. majdnem elájultam, mikor a kedvenc fagyizónkban fagyit ettünk, annyira agyon volt cukrozva, eddig fel sem tűnt.)
Folytatjuk…